A 2015-ös szint dupláján jár a lakásbérlés díja, az akkori háromszorosán a lakásár. Így aztán nem csoda, hogy nagyon magas számok jöttek ki, amikor megmérték, mennyire sok család számára jelent brutális anyagi terhet a rezsi, a lakásbérlés vagy a törlesztőrészlet kifizetése – mutatta be a Habitat for Humanity.
Számszerűsítette a Habitat for Humanity, hány ember van az országban, akik rettenetes körülmények között élnek, vagy annyi pénzüket viszi el a lakhatás, hogy másra alig tudnak költeni. Arra is kitértek, hogy a gazdasági akcióterv nagyrészt csak a régi programok újracsomagolása, de a kormány legalább már beszél arról, hogy lakhatási válság van.
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele.
Óriási felújítási hullámra lenne szükség ahhoz, hogy az energiaszegénységünk érdemben csökkenjen. És ez még csak nem is lenne lehetetlen, ha volna hosszú távú víziója a kormánynak, hamarosan akár pár év alatt ezermilliárd forint EU-pénz is érkezhet - áll a Habitat for Humanity jelentésében.
2015 óta 63,6 százalékkal nőttek az átlagos albérletárak Magyarországon, csak az elmúlt egy évben 14 százalékkal. Eközben a kormány a lakásbérlést egyáltalán nem támogatja, a lakáspolitika leginkább a gazdag családosokat segíti ahhoz, hogy még nagyobb házat vehessenek – derül ki a Habitat for Humanity most bemutatott lakhatási jelentéséből.
Kapkodás van, de a lakosság még annyira nem pánikol, inkább az önkormányzatok érzik, hogy nagyon nagy baj lehet idén télen – hangzott el a Habitat for Humanity rendezvényén. Az esemény résztvevői arról beszélgettek, hogyan próbálják megoldani a politikusok, az erdészetek és a lakosság az előttünk álló tél fűtését.
Tömegek próbálnak tűzifát szerezni a télre, mióta a kormány bejelentette a vezetékes gáz és az áram árának emelését. Viszont azzal, hogy sok középosztálybeli is fával szeretne idén fűteni, azt sikerült elérni, hogy a szegényebbek még nehezebben juthatnak hozzá fához. Az állam pedig boldogan hátradől, mert a hivatalos elszámolás szerint a tűzifa ilyen használatával elmondhatjuk, hogy teljesül a klímacél. Ezt a jelenséget és a szilárd tüzelőanyagok használatát vizsgálja a Habitat for Humanity idei lakhatási jelentése.
A szervezet szerint gondos számításokon alapuló, sávos energiaárak meghatározására lenne szükség.
A lakhatási szegénység ma ugyanúgy nagyjából hárommillió magyar problémája, mint 1989-ben volt – állapítja meg a Habitat for Humanity most kiadott jelentése. A szervezet úgy látja: lelkes önkéntesekkel csodát tenni nem lehet, sokszor okoz problémát a „segítenék a szegényeken, csak ne a szomszédomba költözzenek” hozzáállás, és ebben az ügyben is eltávolodtak egymástól a bal- és a jobboldali mozgalmak.
A júliusban bemutatott otthonfelújítási stratégia nem számol a vályogházakkal, pedig akár a fenntarthatóságot, akár a szociális szempontokat nézzük, megkerülhetetlen a kérdés. Még az sem feltétenül igaz, hogy ne érné meg őket felújítani. A stratégia ráadásul a kormány korábbi szándékaival is szembemegy.
